Az invazív ductalis karcinóma prognózisa: Az emlőrák túlélése számos szociális, biológiai és független beteg tényezőtől függ. A tumor mérete egyértelműen magasabb mortalitással jár együtt. Az 5,0 cm-nél nagyobb léziók 50-60% -os 20 éves túlélési arányhoz kapcsolódtak, szemben az 1 cm-nél kisebb értékekkel, amelyek 93-98% -os 20 éves túlélési arányt mutattak. . lásd még az invazív ductalis carcinoma áttekintését
Invazív ductalis carcinoma kialakulása: Leginkább 50-70 éves kor között.
Az invazív duktális karcinóma “prognózisa” általában az invazív ductalis carcinoma valószínű kimenetelére utal. Az invazív ductalis karcinóma prognózisa magában foglalhatja az invazív ductalis karcinóma időtartamát, az invazív ductalis karcinóma szövődményeinek valószínűségét, a valószínű kimeneteleket, a kilátások kilátásait, az invazív ductalis karcinóma visszanyerési időszakát, a túlélési arányokat, a halálozási arányokat és más kimeneti lehetőségeket a teljes invazív ductalis carcinoma prognózisa. Természetesen az ilyen előrejelzett kérdések természetüknél fogva kiszámíthatatlanok.
Ha Önnek emlőcarcinoma van, kérdése lehet a prognózissal kapcsolatban. A prognózis az orvos legjobb becslése, hogy a rák hogyan befolyásolja valakit, és hogyan fog reagálni a kezelésre. A prognózis és a túlélés számos tényezőtől függ. Csak egy orvos, aki ismeri a kórtörténetét, a rák típusát, stádiumát és jellemzőit, a kiválasztott kezelést és a kezelésre adott válaszokat, a túlélési statisztikákkal együtt az összes információt és a prognózist.
A prognosztikai tényező a rák egyik szempontja, vagy annak a személynek a jellemzője, amelyet az orvos a prognózis során figyelembe vesz. A prediktív tényező befolyásolja, hogy a rák hogyan reagál egy bizonyos kezelésre. A prognosztikus és prediktív tényezőket gyakran tárgyalja. Mindketten részt vesznek a kezelési tervben és a prognózisban.
Az orvosok különböző prognosztikai és prediktív tényezőket használnak az újonnan diagnosztizált és visszatérő emlődaganatokban.
Az alábbiakban a mellrák prognosztikus és prediktív tényezői vannak, amikor először megállapítják és diagnosztizálják.
A stádium az emlőrák fő prognosztikai tényezője. Kevesebb a kockázata annak, hogy a korai stádiumú emlőrák visszatér (visszatér), így kedvezőbb prognózisa van. A későbbi stádiumban diagnosztizált mellrák nagyobb kockázattal jár a kiújulásra, így kevésbé kedvező prognózisa van.
Az orvosok megfontolják, ha a rák a nyirokcsomókra és a daganat méretére terjed, amikor előre jelzik a prognózist.
A mellrák legfontosabb prognosztikai tényezője, hogy a rák elterjedt-e a nyirokcsomókban vagy sem. A nyirokcsomókra elterjedt mellrák nagyobb kockázatot jelent a visszatérésre, és kevésbé kedvező prognózis, mint a mellrák, amely nem terjedt el a nyirokcsomókban.
A rákot tartalmazó nyirokcsomók számának (azaz a pozitív nyirokcsomóknak) a száma is fontos. Minél több pozitív nyirokcsomó van, annál nagyobb a kockázata annak, hogy az emlőrák visszatér. A 4 vagy annál több nyirokcsomóba elterjedt mellrák a legnagyobb kockázatot jelent a kiújulásra.
A daganat mérete az emlőrák 2. legfontosabb prognosztikai faktora. A daganat mérete befolyásolja a prognózist, függetlenül attól, hogy hány nyirokcsomó van rákban.
Az 5 cm-es vagy annál nagyobb daganatok nagyobb valószínűséggel visszatérnek a kezelés után, mint a kisebb daganatok. Az 1 cm-nél kisebb és a nyirokcsomókra nem terjedő emlőtumorok nagyon kedvezőek.
A mellrák minősége befolyásolhatja a prognózist. Az alacsony fokú daganatok jobb prognózisúak, mivel lassabban fejlődnek, és kisebb valószínűséggel terjednek el, mint a magas fokú daganatok.
A hormonreceptor-pozitív tumorok általában jó prognózisúak. Gyakran kevésbé agresszívak, alacsonyabbak és alacsonyabb a terjedés kockázata, mint a hormonreceptor-negatív tumorok. Ezek általában jól reagálnak a hormonterápiára.
A HER2 gén a sejtek felületén fehérjét szabályoz, amely elősegíti növekedésüket. A HER2-pozitív emlőrák azt jelenti, hogy a rákos sejtek a HER2 gén túl sok másolatát vagy túlexpresszálódását okozzák.
A HER2-pozitív emlőrák agresszívabb és nagyobb valószínűséggel terjed, mint a HER2-negatív emlőrák. A kezelés után is nagyobb valószínűséggel jönnek vissza. Ez azt jelenti, hogy a HER2-pozitív emlőráknak kedvezőtlenebb prognózisa van, mint a HER2-negatív emlőrák.
A 35 évnél fiatalabb nők általában agresszívabb, magasabb fokú daganatokkal diagnosztizáltak. A mellrák gyakran előrehaladottabb a diagnózis idején. Ez azt jelenti, hogy a fiatalabb nőknek nagyobb a kockázata annak, hogy mellrákja visszatér, és gyengébb általános prognózis, mint az idősebb, poszt-menopauzális nők.
A következő tényezők befolyásolhatják a mellrák előrehaladását, amely a kezelés után visszatér.
Minél hosszabb az emlőrák előtti idő, annál jobb a prognózis. Azok a nők, akiknél a mellrák több mint 5 évvel a diagnózisuk után jönnek vissza, általában jobb eredményt érnek el, mint azok, akiknél a diagnózis után kevesebb mint két év áll fenn.
A mellrákban fellépő rák (helyi recidíva), miután a lumpectomia és a sugárterápia kedvezőbb prognózissal rendelkezik, mint a más szervekben előforduló rák (távoli ismétlődés vagy távoli metasztázis).
Ha a rák a mellkasban lévő izomba kerül, akkor nagyobb a esélye annak, hogy a rák a test egy másik részében is visszatér (ún. Távoli ismétlődésnek nevezik). Ennek eredményeképpen a mellkasi izmokban fellépő rák kevésbé kedvező prognózissal rendelkezik.
A májban, a tüdõben vagy az agyban megjelenõ emlõrák rosszabb prognózissal rendelkezik, mint a mellrák más részein jelentkezõ rák, az izmok a mellkason vagy nyirokcsomókon a kar alatt (a hónalj nyirokcsomói).
A csontban megjelenő mellrák köztes prognózis van. Ez azt jelenti, hogy jobb prognózissal rendelkezik, mint a májban, a tüdőben vagy az agyban előforduló rák, de rosszabb prognózis, mint a mellrákban vagy mellkasi izomzatában jelentkező rák.