{"version":"1.0","provider_name":"Miri Tej","provider_url":"https:\/\/miritej.cafeblog.hu","author_name":"Miritej","author_url":"https:\/\/miritej.cafeblog.hu\/author\/miritej\/","title":"T\u00fcd\u0151r\u00e1k","html":"<h2>T\u00fcd\u0151r\u00e1k<\/h2>\n<h2>T\u00fcd\u0151r\u00e1k adatai<\/h2>\n<p>Az al\u00e1bbiakban a t\u00fcd\u0151r\u00e1kra vonatkoz\u00f3 t\u00e9nyeket \u00e9s statisztik\u00e1kat tekintj\u00fck a haland\u00f3s\u00e1g, a prevalencia, a nemi \u00e9s faji k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek, a t\u00fal\u00e9l\u00e9si r\u00e1ta \u00e9s a terhek (azaz a betegs\u00e9g hat\u00e1sa) tendenci\u00e1ira. Ahhoz, hogy meg\u00e9rts\u00fck, hogyan kezd\u0151dik a t\u00fcd\u0151r\u00e1k, a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00edpusok, hogyan befoly\u00e1solja a szervezetet \u00e9s m\u00e1s t\u00fcd\u0151r\u00e1k alapjait, l\u00e1togasson el a T\u00fcd\u0151r\u00e1k Tudnival\u00f3k r\u00e9sz\u00e9r\u0151l.<\/p>\n<ul>\n  <li>A t\u00fcd\u0151r\u00e1k a f\u00e9rfiak \u00e9s a n\u0151k vezet\u0151 r\u00e1kos gyilkosa az USA-ban. 1987-ben fel\u00fclm\u00falta az eml\u0151r\u00e1kot, hogy a n\u0151k r\u00e1kos hal\u00e1l\u00e1nak vezet\u0151 okaiv\u00e1 v\u00e1ljon. 1<\/li>\n  <li>A becsl\u00e9sek szerint 158,080 amerikai v\u00e1rhat\u00f3an meghal a t\u00fcd\u0151r\u00e1kban 2016-ban, ami az \u00f6sszes r\u00e1kos hal\u00e1leset k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 27 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t teszi ki. 2<\/li>\n  <li>A t\u00fcd\u0151r\u00e1k \u00e1ltal okozott hal\u00e1loz\u00e1sok sz\u00e1ma 2005-ben 159.292 f\u0151 volt, \u00e9s az\u00f3ta 2014-ben 2,3 sz\u00e1zal\u00e9kkal 155 610-re cs\u00f6kkent. 1<\/li>\n  <li>A t\u00fcd\u00f5r\u00e1kban a korral igaz\u00edtott hal\u00e1loz\u00e1si r\u00e1ta magasabb a f\u00e9rfiakn\u00e1l (51,7 \/ 100 000 szem\u00e9ly), mint a n\u00f5kn\u00e9l (34 ezer \/ 100 ezer szem\u00e9ly). Hasonl\u00f3 a feket\u00e9kn\u00e9l (45 ezer \/ 100 000 f\u0151) \u00e9s feh\u00e9rt\u0151l (45,4 \/ 100 000 f\u0151). A fekete f\u00e9rfiak azonban sokkal magasabb koroszt\u00e1ly\u00fa t\u00fcd\u0151r\u00e1k-hal\u00e1loz\u00e1si ar\u00e1nyt mutatnak, mint a feh\u00e9r f\u00e9rfiak, m\u00edg a fekete-feh\u00e9r n\u0151k hasonl\u00f3 ar\u00e1nyban r\u00e9szes\u00fclnek. 1<\/li>\n<\/ul>\n<p>Prevalencia \u00e9s incidencia<\/p>\n<ul>\n  <li>K\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 415 000 amerikai embert diagnosztiz\u00e1ltak t\u00fcd\u0151r\u00e1kban \u00e9let\u00fck egy bizonyos pontj\u00e1n. 3<\/li>\n  <li>2016-ban v\u00e1rhat\u00f3an 224 390 \u00faj t\u00fcd\u0151r\u00e1kot diagnosztiz\u00e1ltak, ami az \u00f6sszes r\u00e1kos diagn\u00f3zis mintegy 13 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t jelenti. 2<\/li>\n  <li>Az \u00e9l\u0151 t\u00fcd\u0151r\u00e1kos betegek t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t az elm\u00falt \u00f6t \u00e9vben diagnosztiz\u00e1lt\u00e1k. A t\u00fcd\u0151r\u00e1k els\u0151sorban az id\u0151sek betegs\u00e9ge. 2013-ban a t\u00fcd\u0151r\u00e1kos betegek 83 sz\u00e1zal\u00e9ka 60 \u00e9ves vagy id\u0151sebb volt. 3<\/li>\n  <li>2013-ban Kentuckyban a f\u00e9rfiakn\u00e1l a legmagasabb koroszt\u00e1ly\u00fa t\u00fcd\u0151r\u00e1k el\u0151fordul\u00e1si ar\u00e1nya (113,2 \/ 100 000) \u00e9s a n\u0151k (78,3 \/ 100 000) volt. Utahban volt a legalacsonyabb korban korrig\u00e1lt r\u00e1kos megbeteged\u00e9si ar\u00e1ny f\u00e9rfiakn\u00e1l \u00e9s n\u0151kn\u00e9l (30,0 \/ 100,000 \u00e9s 22,9 \/ 100,000). 4 Ezek az \u00e1llamspecifikus r\u00e1ta p\u00e1rhuzamos volt a doh\u00e1nyz\u00e1s el\u0151fordul\u00e1si ar\u00e1ny\u00e1val.<\/li>\n  <li>A t\u00fcd\u0151r\u00e1k a leggyakoribb r\u00e1k az eg\u00e9sz vil\u00e1gon, amely 1,8 milli\u00f3 \u00faj esetet \u00e9s 1,6 milli\u00f3 hal\u00e1lesetet jelent 2012-ben<\/li>\n  <li>A Nemzeti Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Int\u00e9zm\u00e9nyek becsl\u00e9se szerint a r\u00e1kellenes ter\u00e1pia 2015-re \u00f6sszesen 147,5 milli\u00e1rd doll\u00e1rba ker\u00fcl, az Egyes\u00fclt \u00c1llamok pedig 13,4 milli\u00e1rd doll\u00e1rba ker\u00fcl a t\u00fcd\u0151r\u00e1k miatt. Az elmaradt termel\u00e9kenys\u00e9g a r\u00e1kos hal\u00e1leset miatt 2005-ben tov\u00e1bbi 134,8 milli\u00e1rd doll\u00e1rt eredm\u00e9nyezett, amelyb\u0151l 36,1 milli\u00e1rd doll\u00e1rt okozott a t\u00fcd\u0151r\u00e1k. 6<\/li>\n<\/ul>\n<ul>\n  <li>T\u00f6bb embert diagnosztiz\u00e1lnak t\u00fcd\u0151r\u00e1kkal \u00e9vente, de t\u00f6bb n\u0151 \u00e9l a betegs\u00e9ggel. Az \u00faj esetek ar\u00e1nya 2013-ban azt mutatta, hogy a f\u00e9rfiak gyakrabban alakulnak ki t\u00fcd\u0151r\u00e1kban, mint a n\u0151k (60,7 \u00e9s 47,7 \/ 100.000). 3<\/li>\n  <li>Az elm\u00falt 39 \u00e9v sor\u00e1n az \u00faj t\u00fcd\u0151r\u00e1kok (incidencia) ar\u00e1nya a f\u00e9rfiakn\u00e1l 32 sz\u00e1zal\u00e9kkal cs\u00f6kkent, m\u00edg a n\u0151k eset\u00e9ben 94 sz\u00e1zal\u00e9kkal n\u0151tt. 1975-ben a n\u0151k ar\u00e1nya alacsony volt, de n\u0151tt mind a f\u00e9rfiak, mind a n\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra. 1984-ben a f\u00e9rfiak eset\u00e9ben az \u00faj esetek ar\u00e1nya el\u00e9rte a cs\u00facspontj\u00e1t (102,1 \/ 100 000), majd elkezdett cs\u00f6kkenni. A n\u0151k eset\u00e9ben az \u00faj esetek ar\u00e1nya tov\u00e1bb emelkedett, 1998-ig nem cs\u00facspontot \u00e9rtek el (52 ezer \/ 100 000), \u00e9s most m\u00e1r elkezdett cs\u00f6kkenni. 3<\/li>\n<\/ul>\n<ul>\n  <li>A fekete f\u00e9rfiak \u00e9s n\u0151k nagyobb val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel fejl\u0151dnek \u00e9s meghalnak a t\u00fcd\u0151r\u00e1kban, mint b\u00e1rmely m\u00e1s faji vagy etnikai csoportban. A korai korrig\u00e1lt t\u00fcd\u0151r\u00e1k el\u0151fordul\u00e1si ar\u00e1nya a fekete f\u00e9rfiak k\u00f6r\u00e9ben k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 28 sz\u00e1zal\u00e9kkal magasabb, mint a feh\u00e9r f\u00e9rfiakn\u00e1l, j\u00f3llehet a doh\u00e1nyf\u00fcst els\u0151dleges rizik\u00f3faktora a cigarettaf\u00fcstnek val\u00f3 kitetts\u00e9g\u00fckn\u00e9l alacsonyabb. 3, 7<\/li>\n  <li>A fekete n\u0151k t\u00fcd\u0151r\u00e1k el\u0151fordul\u00e1si ar\u00e1nya nagyj\u00e1b\u00f3l megegyezik a feh\u00e9r n\u0151k\u00e9vel, annak ellen\u00e9re, hogy kevesebb cigarett\u00e1t f\u00fcst\u00f6lnek. 3, 7<\/li>\n<\/ul>\n<h2>Mit jelent a t\u00fal\u00e9l\u00e9si r\u00e1ta?<\/h2>\n<p>Az orvosok a t\u00fcd\u0151r\u00e1k t\u00fal\u00e9l\u00e9si ar\u00e1ny\u00e1t vagy a t\u00fal\u00e9l\u00e9si statisztik\u00e1t haszn\u00e1lj\u00e1k, hogy megmutass\u00e1k azoknak az embereknek a sz\u00e1zal\u00e9kos ar\u00e1ny\u00e1t, akik egy meghat\u00e1rozott id\u0151re t\u00fal\u00e9lnek egy bizonyos t\u00edpus\u00fa \u00e9s st\u00e1dium\u00fa r\u00e1kot. A popul\u00e1ci\u00f3 \u00e1tlagain alapul, \u00e9s nem el\u0151rejelzi, hogy mennyi ideig fognak \u00e9lni b\u00e1rmelyik r\u00e1kos megbeteged\u00e9ssel. Tudj meg t\u00f6bbet.<\/p>\n<ul>\n  <li>A t\u00fcd\u0151r\u00e1k \u00f6t\u00e9ves t\u00fal\u00e9l\u00e9si ar\u00e1nya (17,7 sz\u00e1zal\u00e9k) alacsonyabb, mint sok m\u00e1s vezet\u0151 r\u00e1khely, p\u00e9ld\u00e1ul a vastagb\u00e9l (64,4 sz\u00e1zal\u00e9k), az eml\u0151r\u00e1k (89,7 sz\u00e1zal\u00e9k) \u00e9s a prosztata (98,9 sz\u00e1zal\u00e9k). 3<\/li>\n  <li>A t\u00fcd\u0151r\u00e1k \u00f6t\u00e9ves t\u00fal\u00e9l\u00e9si ar\u00e1nya 55% azokban az esetekben, amikor a betegs\u00e9g m\u00e9g mindig lokaliz\u00e1l\u00f3dik (a t\u00fcd\u0151ben). Azonban a t\u00fcd\u0151r\u00e1k esetek 16% -\u00e1t korai st\u00e1diumban diagnosztiz\u00e1lj\u00e1k. A t\u00e1voli daganatok (m\u00e1s szervekre terjedve) az \u00f6t\u00e9ves t\u00fal\u00e9l\u00e9si ar\u00e1ny csak 4%. 3<\/li>\n  <li>A t\u00fcd\u0151r\u00e1kos betegek t\u00f6bb mint fele egy \u00e9ven bel\u00fcl meghal. 3<\/li>\n<\/ul>\n<p>Sz\u0171r\u00e9s \u00e9s korai felismer\u00e9s<\/p>\n<ul>\n  <li>A nagy kock\u00e1zat\u00fa egy\u00e9nek sz\u0171r\u00e9se potenci\u00e1lisan dr\u00e1mai m\u00f3don jav\u00edthatja a t\u00fcd\u0151r\u00e1k t\u00fal\u00e9l\u00e9si ar\u00e1ny\u00e1t, ha a betegs\u00e9get egy kor\u00e1bbi, jobban kezelhet\u0151 szakaszban tal\u00e1lja meg.<\/li>\n  <li>Egy 2011-es tanulm\u00e1ny meg\u00e1llap\u00edtotta, hogy a magas kock\u00e1zat\u00fa, alacsony d\u00f3zis\u00fa CT-vizsg\u00e1lattal rendelkez\u0151 egy\u00e9nek cs\u00f6kkenthetik a t\u00fcd\u0151r\u00e1k-mortalit\u00e1st 20% -kal a mellkasi r\u00f6ntgensug\u00e1rhoz k\u00e9pest. 8<\/li>\n  <li>Legal\u00e1bb 8,6 milli\u00f3 amerikai min\u0151s\u00fcl a t\u00fcd\u0151r\u00e1k kock\u00e1zat\u00e1nak, \u00e9s aj\u00e1nlott \u00e9ves sz\u0171r\u00e9st kapni alacsony d\u00f3zis\u00fa CT-vizsg\u00e1latokkal. 9<\/li>\n  <li>Ha ezeknek a magas kock\u00e1zat\u00fa szem\u00e9lyeknek a fel\u00e9t \u00e1tvizsg\u00e1lj\u00e1k, akkor t\u00f6bb mint 13 000 t\u00fcd\u0151r\u00e1kot lehetett megakad\u00e1lyozni. 8,9<\/li>\n<\/ul>\n<p>Doh\u00e1nyz\u00e1s okozta t\u00fcd\u0151r\u00e1k<\/p>\n<ul>\n  <li>A doh\u00e1nyz\u00e1s, amely a kism\u00e9ret\u0171 sejtek \u00e9s a nem kissejtes t\u00fcd\u0151r\u00e1k egyik legf\u0151bb oka, a t\u00fcd\u0151r\u00e1k hal\u00e1l\u00e1nak 80% -\u00e1t \u00e9s 90% -\u00e1t teszi ki n\u0151kben \u00e9s f\u00e9rfiakban. A f\u00fcst\u00f6lt f\u00e9rfiak 23-szor nagyobb val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel alakulnak ki t\u00fcd\u0151r\u00e1kban. A n\u0151k 13-szor nagyobb val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel vannak, mint a soha nem doh\u00e1nyz\u00f3k. 10<\/li>\n  <li>2005 \u00e9s 2010 k\u00f6z\u00f6tt \u00e1tlagosan 130.659 amerikai (74.300 f\u00e9rfi \u00e9s 56.359 n\u0151) halt meg \u00e9vente a doh\u00e1nyz\u00e1s okozta t\u00fcd\u0151r\u00e1kban. A m\u00e1sodlagos f\u00fcstnek val\u00f3 kitetts\u00e9g \u00e9vente mintegy 7.330 t\u00fcd\u0151r\u00e1kot okoz a nemdoh\u00e1nyz\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt. 11<\/li>\n  <li>A doh\u00e1nyz\u00f3k 20-30 sz\u00e1zal\u00e9kkal nagyobb es\u00e9llyel rendelkeznek a t\u00fcd\u0151r\u00e1k kialakul\u00e1s\u00e1ra, ha otthoni vagy munkahelyi haszn\u00e1lt f\u00fcstnek vannak kit\u00e9ve. 12<\/li>\n<\/ul>\n<ul>\n  <li>Becsl\u00e9sek szerint az akt\u00edv doh\u00e1nyz\u00e1s felel\u0151s a t\u00fcd\u0151r\u00e1k esetek k\u00f6zel 90% -\u00e1\u00e9rt; a radon 10% -ot okoz, a foglalkoz\u00e1si expoz\u00edci\u00f3 a r\u00e1kkelt\u0151 anyagokra k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 9-15%, a k\u00fclt\u00e9ri leveg\u0151szennyez\u00e9s pedig 1-2%. A kitetts\u00e9gek k\u00f6z\u00f6tti k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sok miatt a t\u00fcd\u00f5r\u00e1kban a kombin\u00e1lhat\u00f3 kock\u00e1zati t\u00e9nyez\u00f5 meghaladhatja a 100 sz\u00e1zal\u00e9kot. 13<\/li>\n  <li>A radonnak val\u00f3 kitetts\u00e9g a t\u00fcd\u0151r\u00e1k m\u00e1sodik legfontosabb oka, amely \u00e9vente becsl\u00e9sek szerint 21 000 t\u00fcd\u0151r\u00e1kos hal\u00e1lesetet (8 000 \u00e9s 45 000 k\u00f6z\u00f6tti tartom\u00e1nyban) jelent. A radon egy \u00edzl\u00e9stelen, sz\u00edntelen \u00e9s szagtalan g\u00e1z, amelyet az ur\u00e1n boml\u00e1sa termel, \u00e9s term\u00e9szetesen a talajban \u00e9s a k\u0151zetben k\u00f6vetkezik be. A hal\u00e1lesetek t\u00f6bbs\u00e9ge a doh\u00e1nyosok k\u00f6z\u00f6tt fordul el\u0151, mivel nagyobb a t\u00fcd\u0151r\u00e1k kock\u00e1zata, ha a doh\u00e1nyz\u00f3k szint\u00e9n radonnak vannak kit\u00e9ve. 14<\/li>\n  <li>A t\u00fcd\u0151r\u00e1kot a munkahelyi expoz\u00edci\u00f3 is okozhatja, bele\u00e9rtve az azbesztet, az ur\u00e1nt \u00e9s a kokszot is (ez fontos t\u00fczel\u0151anyag a vasgy\u00e1rt\u00e1sban, a koh\u00f3kban \u00e9s az \u00f6nt\u00f6d\u00e9kben). Az azbeszt expoz\u00edci\u00f3 \u00e9s a doh\u00e1nyz\u00e1s kombin\u00e1ci\u00f3ja nagym\u00e9rt\u00e9kben n\u00f6veli a t\u00fcd\u0151r\u00e1k kialakul\u00e1s\u00e1nak kock\u00e1zat\u00e1t. 15<\/li>\n  <li>Az azbeszttel nem rendelkez\u0151 doh\u00e1nyz\u00f3k \u00f6tsz\u00f6r nagyobb val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel alakulnak ki t\u00fcd\u0151r\u00e1kban, mint az azbeszttel nem \u00e9rintetlen doh\u00e1nyz\u00f3k; ha doh\u00e1nyzik, akkor a kock\u00e1zati t\u00e9nyez\u0151 50-re vagy ann\u00e1l magasabbra ugrik. 13 A k\u00f6rnyezeti expoz\u00edci\u00f3 szint\u00e9n n\u00f6velheti a t\u00fcd\u0151r\u00e1k elhal\u00e1loz\u00e1s\u00e1nak kock\u00e1zat\u00e1t. 16<\/li>\n<\/ul>\n<p>Tov\u00e1bbi inform\u00e1ci\u00f3k\u00e9rt k\u00e9rj\u00fck, tekintse \u00e1t a Lung Cancer Morbidity and Mortality Trend Report c\u00edm\u0171 cikket. Lung HelpLine at 1-800-LUNGUSA (1-800-586-4872).<\/p>\n<ol>\n  <li>A betegs\u00e9gmegel\u0151z\u00e9si \u00e9s megel\u0151z\u00e9si k\u00f6zpontok. Orsz\u00e1gos Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Statisztikai K\u00f6zpont. CDC WONDER on-line adatb\u00e1zis, t\u00f6m\u00f6r\u00edtett hal\u00e1loz\u00e1si f\u00e1jlb\u00f3l, 1999-2014 sorozat 20 No. 2T, 2016.<\/li>\n  <li>Siegel RL, Miller KD, Jemal A. R\u00e1kstatisztika, 2016. <em>CA: A Cancer Journal a klinikusok sz\u00e1m\u00e1ra<\/em>. 2016; 66: 7-30.<\/li>\n  <li>Az Egyes\u00fclt \u00c1llamok Nemzeti Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Int\u00e9zete. Nemzeti R\u00e1kkutat\u00f3 Int\u00e9zet. SEER Cancer Statistics Review, 1975-2013.<\/li>\n  <li>Az Egyes\u00fclt \u00c1llamok Nemzeti Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Int\u00e9zete. Nemzeti R\u00e1kkutat\u00f3 Int\u00e9zet. \u00c1llami R\u00e1kprofilok, 2016.<\/li>\n  <li>Az Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Vil\u00e1gszervezet. Nemzetk\u00f6zi R\u00e1kkutat\u00f3 \u00dcgyn\u00f6ks\u00e9g. GLOBOCAN 2012: becs\u00fclt r\u00e1k incidencia, hal\u00e1loz\u00e1s \u00e9s prevalencia vil\u00e1gszerte 2012-ben. T\u00fcd\u0151r\u00e1k.<\/li>\n  <li>Az Egyes\u00fclt \u00c1llamok Nemzeti Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Int\u00e9zete. Nemzeti R\u00e1kkutat\u00f3 Int\u00e9zet. A r\u00e1k tendenci\u00e1inak el\u0151rehalad\u00e1si jelent\u00e9se - a r\u00e1kos ell\u00e1t\u00e1s p\u00e9nz\u00fcgyi terhe. 2015. november.<\/li>\n  <li>A betegs\u00e9gmegel\u0151z\u00e9si \u00e9s megel\u0151z\u00e9si k\u00f6zpontok. Orsz\u00e1gos Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Statisztikai K\u00f6zpont. National Health Interview Survey, 2015. Az American Lung Association, a kutat\u00e1si \u00e9s programszolg\u00e1ltat\u00e1si oszt\u00e1ly elemz\u00e9se az SPSS szoftver seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel.<\/li>\n  <li>A Nemzeti T\u00fcd\u0151r\u00e1ksz\u0171r\u00e9si Trial Team. Cs\u00f6kkentett t\u00fcd\u0151r\u00e1kos hal\u00e1loz\u00e1s alacsony d\u00f3zis\u00fa sz\u00e1m\u00edtott tomogr\u00e1fi\u00e1s sz\u0171r\u00e9ssel. <em>NEJM<\/em>, 2011-ben; 365 (5): 395-409.<\/li>\n  <li>Ma J, Ward EM, Smith R, Jemal A. A t\u00fcd\u0151r\u00e1k hal\u00e1loz\u00e1s\u00e1nak \u00e9ves sz\u00e1ma, melyet az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban sz\u0171r\u00e9s v\u00e9gezhet. <em>R\u00e1k<\/em>. 2013 119 (7): 1381-5.<\/li>\n  <li>A doh\u00e1nyz\u00e1s eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi k\u00f6vetkezm\u00e9nyei: az Egyes\u00fclt \u00c1llamok \u00e1ltal\u00e1nos seb\u00e9sz\u00e9nek jelent\u00e9se, 2004.<\/li>\n  <li>Az Egyes\u00fclt \u00c1llamok Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi \u00e9s Hum\u00e1n\u00fcgyi Miniszt\u00e9riuma. A doh\u00e1nyz\u00e1s eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi k\u00f6vetkezm\u00e9nyei - 50 \u00e9v el\u0151rehalad\u00e1s: a seb\u00e9sz \u00e1ltal\u00e1nos jelent\u00e9se, 2014.<\/li>\n  <li>Az Egyes\u00fclt \u00c1llamok Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi \u00e9s Hum\u00e1n\u00fcgyi Miniszt\u00e9riuma. A doh\u00e1nyf\u00fcst \u00f6nk\u00e9ntes expoz\u00edci\u00f3j\u00e1nak eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi k\u00f6vetkezm\u00e9nyei: A Surgeon General jelent\u00e9se, 2006.<\/li>\n  <li>Alberg AJ, Samet JM. A t\u00fcd\u0151r\u00e1k epidemiol\u00f3gi\u00e1ja. <em>Mellkas<\/em>. 2003; 123: 21-49.<\/li>\n  <li>Az Egyes\u00fclt \u00c1llamok K\u00f6rnyezetv\u00e9delmi Hivatala. Citadoni \u00datmutat\u00f3 a Radonhoz. 2013. janu\u00e1r.<\/li>\n  <li>Az Egyes\u00fclt \u00c1llamok Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi \u00e9s Hum\u00e1n\u00fcgyi Miniszt\u00e9riuma. Nemzeti Toxikol\u00f3giai Program. 12. jelent\u00e9s a r\u00e1kkelt\u0151 anyagokr\u00f3l (RoC). 2011. j\u00fanius 10.<\/li>\n  <li>Jerrett M. et al. A leveg\u0151szennyez\u00e9s \u00e9s hal\u00e1loz\u00e1s t\u00e9rbeli elemz\u00e9se Los Angelesben. <em>J\u00e1rv\u00e1nytan<\/em>. 2005. november; 16 (6): 727-36.<\/li>\n<\/ol>\n<p><em>* A faji \u00e9s etnikai kisebbs\u00e9gi terminol\u00f3gia t\u00fckr\u00f6zi a Centers for Disease Control \u00e1ltal haszn\u00e1lt kifejez\u00e9seket.<\/em><\/p>\n<h3>h\u00edrek  Esem\u00e9nyek<\/h3>\n<ul>\n  <li>H\u00edrek: 2016 A Nemzeti Ifj\u00fas\u00e1gi Doh\u00e1nyfelm\u00e9r\u0151 Eredm\u00e9nyei el\u0151rehalad\u00e1st mutatnak, a sz\u00f6vets\u00e9gi korm\u00e1ny \u00e1ltal a doh\u00e1nyz\u00e1s elleni k\u00fczdelemhez sz\u00fcks\u00e9ges er\u0151fesz\u00edt\u00e9sek<\/li>\n  <li>H\u00edrek: LUNG FORCE H\u0151s\u00f6k minden \u00e1llamb\u00f3l Csatlakozzon az amerikai m\u00e9hsz\u00f6vets\u00e9ghez, hogy t\u00e1mogass\u00e1k a t\u00fcd\u0151r\u00e1kos betegeket a Capitol Hillben<\/li>\n  <li>Blog: JUUL: A farkas a juhok ruh\u00e1zat\u00e1ban<\/li>\n  <li>Blog: \u00d6t m\u00f3dja lehet, hogy l\u00e9legezni lehet rosszul<\/li>\n<\/ul>\n<p>Az Amerikai Lung Sz\u00f6vets\u00e9g Tudom\u00e1nyos \u00e9s Orvosi Szerkeszt\u0151i Test\u00fclete vizsg\u00e1lta \u00e9s j\u00f3v\u00e1hagyta. Utolj\u00e1ra 2016. november 3-\u00e1n.<\/p>\n<h2>10 alapvet\u0151 t\u00fcnetek a t\u00fcd\u0151r\u00e1kr\u00f3l<\/h2>\n<h2>Mennyit tudtok err\u0151l a r\u00e1kr\u00f3l, amely \u00e9vente t\u00f6bb hal\u00e1lt okoz, mint a vastagb\u00e9lr\u00e1k, a mell \u00e9s a prosztatar\u00e1k?<\/h2>\n<h3>Sara Altshul <\/h3>\n<h3>Orvos \u00e1ltal Reviewed by Kalyan Banda, MD <\/h3>\n<p style=\"clear: both\"><img src=\"https:\/\/images.agoramedia.com\/everydayhealth\/gcms\/10-facts-lung-cancer-RM-722x406.jpg\" \/><\/p>\n<p>B\u00e1r a t\u00fcd\u0151r\u00e1k a f\u00e9rfiak \u00e9s n\u0151k vezet\u0151 r\u00e1kos gyilkosa az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban, a betegs\u00e9g \u00e1ltal\u00e1ban kev\u00e9sb\u00e9 tudatos\u00edtja a lakoss\u00e1got, mint a r\u00e1k egy\u00e9b form\u00e1i. Nem kapja meg az eml\u0151r\u00e1k r\u00f3zsasz\u00edn szalagj\u00e1t vagy a vastagb\u00e9lr\u00e1k j\u00f3l ismert eml\u00e9keztet\u0151it a kolonoszk\u00f3pia \u00fctemez\u00e9s\u00e9r\u0151l. De tekintettel az emberis\u00e9gre gyakorolt \u200b\u200bk\u00e1r\u00e1ra, tal\u00e1n meg kell.<\/p>\n<p>Besz\u00e9lgett\u00fcnk Quynh-Nhu Nguyen-tel, az MD Anderson Cancer Center of Texas-i Egyetem sug\u00e1rz\u00e1s onkol\u00f3gi\u00e1j\u00e1val foglalkoz\u00f3 professzor\u00e1val, hogy megismerhess\u00fck a t\u00fcd\u0151r\u00e1kot. Itt van 10 l\u00e9nyeges dolog, amit tudnod kell:<\/p>\n<p><strong>1. A t\u00fcd\u0151r\u00e1k a m\u00e1sodik leggyakoribb daganat az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban.<\/strong> Az Amerikai T\u00fcd\u0151sz\u00f6vets\u00e9g szerint ez a leggyakoribb r\u00e1k az eg\u00e9sz vil\u00e1gon, \u00e9s ez az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban a r\u00e1kkal kapcsolatos hal\u00e1loz\u00e1sok vezet\u0151 oka. 55 \u00e9vesn\u00e9l id\u0151sebb feln\u0151tteket c\u00e9loz meg. A t\u00fcd\u0151r\u00e1kban diagnosztiz\u00e1lt h\u00e1rom emberb\u0151l kett\u0151 k\u00f6z\u00fcl kett\u0151 65 vagy ann\u00e1l id\u0151sebb, \u00e9s az \u00e1tlagos r\u00e1kos megbeteged\u00e9s kora a diagn\u00f3zis szerint 70, az American Cancer Society szerint. Az esetek kevesebb, mint 2 sz\u00e1zal\u00e9ka megtal\u00e1lhat\u00f3 a 45 \u00e9vn\u00e9l fiatalabbakn\u00e1l.<\/p>\n<p><strong>2. A doh\u00e1nyz\u00e1s t\u00fcd\u0151r\u00e1kot okoz.<\/strong> B\u00e1r a doh\u00e1nyz\u00e1s az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban cs\u00f6kken, az amerikaiak mintegy 37 sz\u00e1zal\u00e9ka jelenleg vagy kor\u00e1bbi doh\u00e1nyz\u00f3k. Az \u00f6sszes amerikai t\u00fcd\u0151r\u00e1k eset\u00e9nek mintegy 85% -a kapcsol\u00f3dik a doh\u00e1nyz\u00e1shoz.<\/p>\n<p><strong>3. T\u00fcnetmentes betegs\u00e9gk\u00e9nt kezd\u0151dik.<\/strong> Az American Cancer Society szerint a t\u00fcd\u0151r\u00e1k val\u00f3sz\u00edn\u0171leg akkor kezd\u0151dik, amikor a t\u00fcd\u0151be, bele\u00e9rtve a h\u00f6rg\u0151ket, a h\u00f6rg\u0151h\u00f3lyagokat \u00e9s az alveol\u00e1kat, el\u0151fordulnak a prekancer\u00f3zus v\u00e1ltoz\u00e1sok. A t\u00fcd\u0151sejtekben a genetikai v\u00e1ltoz\u00e1sok a sejtek gyorsabb n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t okozhatj\u00e1k. Ezen a ponton a r\u00e1kos sejteket nem lehet r\u00f6ntgensug\u00e1ron vagy m\u00e1s k\u00e9palkot\u00f3 vizsg\u00e1latokon megfigyelni, \u00e9s nem okoznak t\u00fcneteket.<\/p>\n<p><strong>4. A t\u00fcd\u0151r\u00e1k terjedhet, miel\u0151tt kimutathat\u00f3.<\/strong> Id\u0151vel ezek a sejtek r\u00e1kos daganatokk\u00e1 v\u00e1lhatnak. A r\u00e1kos sejtek el\u0151id\u00e9zhetik az \u00faj erek n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t, amelyek el\u0151seg\u00edtik a tumort, \u00e9s seg\u00edtenek annak n\u00f6veked\u00e9s\u00e9ben, m\u00edg v\u00e9g\u00fcl t\u00fcneteket okoz, \u00e9s r\u00f6ntgensugarakon vagy m\u00e1s k\u00e9palkot\u00f3 vizsg\u00e1latokon is megfigyelhet\u0151k. V\u00e9g\u00fcl a r\u00e1kos sejtek elszakadhatnak az eredeti tumorokt\u00f3l \u00e9s terjedhetnek (metasztatiz\u00e1lj\u00e1k) a test m\u00e1s r\u00e9szeire. Az egyik oka, hogy a t\u00fcd\u0151r\u00e1k olyan \u00e9letvesz\u00e9lyes betegs\u00e9g, mivel metasztatiz\u00e1lhat, m\u00e9g miel\u0151tt t\u00fcneteket okozna, vagy egy lek\u00e9pez\u00e9ssel felvehet.<\/p>\n<p><strong>5. Egyes t\u00fcd\u0151r\u00e1kok kezelhet\u0151k.<\/strong> A t\u00fcd\u0151r\u00e1k \u00e1ltal\u00e1ban rossz progn\u00f3zissal rendelkezik, mondja Dr. Nguyen; a diagnosztiz\u00e1lt emberek k\u00f6zel 90 sz\u00e1zal\u00e9ka meghal. Kiv\u00e9tel ezekt\u0151l a komor statisztik\u00e1t\u00f3l a korai st\u00e1dium\u00fa, nem kissejtes t\u00fcd\u0151r\u00e1k, amely jobb progn\u00f3zissal rendelkezik, \u00e9s m\u0171t\u00e9ttel \u00e9s sztereotaktikus testter\u00e1pi\u00e1val kezelhet\u0151.<\/p>\n<p><strong>6. A sz\u0171r\u00e9s nem tudja megakad\u00e1lyozni a legt\u00f6bb t\u00fcd\u0151r\u00e1kkal \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 hal\u00e1lesetet<\/strong>. A doh\u00e1nyz\u00e1s abbahagy\u00e1sa elengedhetetlen a megel\u0151z\u00e9shez, mondja Nguyen. Azonban egyes betegek, akik nagyon vesz\u00e9lyeztetik a betegs\u00e9get, az Egyes\u00fclt \u00c1llamok Preventive Services Task Force (USPSTF) szerint szkr\u00ednel\u00e9sben r\u00e9szes\u00fclhetnek.<\/p>\n<p>\"Az USPSTF m\u00e9rs\u00e9kelt bizonyoss\u00e1ggal arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutott, hogy az alacsony d\u00f3zis\u00fa CT-vizsg\u00e1latok (LDCT) \u00e9ves t\u00fcd\u0151r\u00e1kos sz\u0171r\u00e9sei megakad\u00e1lyozhatj\u00e1k a t\u00fcd\u0151r\u00e1kkal \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 hal\u00e1lesetek sz\u00e1m\u00e1nak jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t a t\u00fcd\u0151r\u00e1kban nagy kock\u00e1zat\u00fa emberek k\u00f6z\u00f6tt\" - mondja Nguyen. Az USPSTF szerint az \u00e9ves sz\u0171r\u00e9s el\u0151ny\u00f6s lehet, ha \u00d6n: <ul>\n  <li>Egy jelenlegi vagy kor\u00e1bbi doh\u00e1nyos, aki kil\u00e9pett az elm\u00falt 15 \u00e9vben<\/li>\n  <li>\u00c9s 55-80 \u00e9vesek<\/li>\n  <li>\u00c9s legal\u00e1bb 30 \u00e9vig f\u00fcst\u00f6ltek legal\u00e1bb egy cigarettacsomagot, vagy 15 napig k\u00e9t csomagot naponta<\/li>\n<\/ul>\n<\/p>\n<p><strong>7. A t\u00fcd\u0151r\u00e1k sz\u0171r\u00e9se kock\u00e1zatokkal \u00e9s el\u0151ny\u00f6kkel j\u00e1r.<\/strong> A Centers for Disease Control \u00e9s Prevention (CDC) szerint a t\u00fcd\u0151r\u00e1k sz\u0171r\u0151vizsg\u00e1lat\u00e1nak h\u00e1rom f\u0151 kock\u00e1zata a k\u00f6vetkez\u0151: <ul>\n  <li>Hamis pozit\u00edv eredm\u00e9nyek. Ez azt jelenti, hogy a teszt valami gyan\u00fasat mutat, m\u00e9g akkor is, ha semmi sem baj veled. Ez felesleges tesztekhez vezethet, \u00e9s potenci\u00e1lisan a seb\u00e9szi beavatkoz\u00e1shoz sz\u00fcks\u00e9ges seb\u00e9szeti beavatkoz\u00e1sokhoz vezethet, \u00e9s nem mondhat semmit arr\u00f3l a stresszr\u0151l, amely a t\u00fcd\u0151karcin\u00e1z\u00e1s gondolkod\u00e1s\u00e1hoz vezethet.<\/li>\n  <li>T\u00faldiagnosztiz\u00e1l\u00e1s. N\u00e9ha a sz\u0171r\u0151vizsg\u00e1latok olyan r\u00e1kokat tal\u00e1lnak, amelyek nem lettek volna vesz\u00e9lyes probl\u00e9m\u00e1k. Ebben az esetben sz\u00fcks\u00e9gtelen kezel\u00e9snek van al\u00e1vetve, ami komplik\u00e1ci\u00f3kat okozhat.<\/li>\n  <li>R\u00e1k. Ism\u00e9telt LDCT vizsg\u00e1latok az egy\u00e9bk\u00e9nt eg\u00e9szs\u00e9ges emberekn\u00e9l r\u00e1kot okozhatnak.<\/li>\n<\/ul>\n<\/p>\n<p><strong>8. K\u00e9rdezze meg kezel\u0151orvos\u00e1t, ha \u00e1t kell sz\u0171rni.<\/strong> Ha nagy a t\u00fcd\u0151r\u00e1k kock\u00e1zata, besz\u00e9ljen orvos\u00e1val arr\u00f3l, hogy be kell-e sz\u0171rni. Ha \u00fagy d\u00f6nt, hogy sz\u0171r\u0151vizsg\u00e1latot v\u00e9gez, k\u00e9rdezze meg kezel\u0151orvosait a magas sz\u00ednvonal\u00fa kezel\u00e9si lehet\u0151s\u00e9ggel.<\/p>\n<p>Nem sz\u00fcks\u00e9ges sz\u0171r\u00e9s, ha 81 \u00e9ves vagy ann\u00e1l id\u0151sebb, \u00e9s 15 \u00e9vig nem doh\u00e1nyozta, vagy ha olyan eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi probl\u00e9m\u00e1t okoz, amely k\u00e9ptelenn\u00e9 tenn\u00e9, vagy nem hajland\u00f3 kezelni a t\u00fcd\u0151r\u00e1kot.<\/p>\n<p><strong>9. A korai st\u00e1dium\u00fa t\u00fcd\u0151r\u00e1kos betegekn\u00e9l \u00fajabb ter\u00e1pi\u00e1k l\u00e1that\u00f3k<\/strong>. Az MD Anderson Cancer Centerben p\u00e9ld\u00e1ul a sug\u00e1rz\u00e1s onkol\u00f3gusok protonter\u00e1pi\u00e1t haszn\u00e1lnak, amely figyelemre m\u00e9lt\u00f3 pontoss\u00e1ggal k\u00e9pes sug\u00e1rz\u00e1st biztos\u00edtani egy c\u00e9lzott tumorra, \u00edgy az eg\u00e9szs\u00e9ges sz\u00f6vetet nem befoly\u00e1solja, mondja Nguyen.<\/p>\n<p>Jelenleg csak mintegy 15 k\u00f6zpont tal\u00e1lhat\u00f3 az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban, jelenleg protonter\u00e1pi\u00e1t k\u00edn\u00e1l. A New York-i Memorial Sloan Kettering Cancer Center egy m\u00e1sik.<\/p>\n<p>Ezenk\u00edv\u00fcl azokn\u00e1l a betegekn\u00e9l, akikn\u00e9l a tumorok a l\u00e9gz\u00e9s ideje alatt mozognak, a sug\u00e1rter\u00e1pi\u00e1s onkol\u00f3gusok haszn\u00e1lhatj\u00e1k a fejlett, n\u00e9gydimenzi\u00f3s CT k\u00e9palkot\u00f3 technik\u00e1kat, amelyek lehet\u0151v\u00e9 teszik sz\u00e1mukra, hogy ezeket a mozg\u00e1sokat figyelembe vegy\u00e9k a sug\u00e1rkezel\u00e9s tervez\u00e9sekor.<\/p>\n<p><strong>10. Pontos diagn\u00f3zis k\u00e9sz\u00edt\u00e9se<\/strong>. Ha \u00d6nnek vagy egy szeretett szem\u00e9lynek diagnosztiz\u00e1lt\u00e1k a t\u00fcd\u0151r\u00e1kot, fontos, hogy a lehet\u0151 leghamarabb pontos diagn\u00f3zist kapjunk, hogy megtudjuk, milyen st\u00e1diumban van a r\u00e1k, mivel ez hat\u00e1ssal lesz a kezel\u00e9si lehet\u0151s\u00e9gekre - mondja Nguyen.<\/p>\n","type":"rich"}